Helyi iparűzési adóról rendelet 16/2008.

 

A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi iparűzési adóról az alábbiak szerint rendelkezik:

 

 

A rendelet hatálya kiterjed Palkonya község közigazgatási területére.

 

 

/1/        Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

 

/2/        Adóköteles iparűzési tevékenység; vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

 

 

A rendelet alkalmazásában adóalany a vállalkozó.

 

 

 

/1/        A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik,, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

 

/2/        Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a.) piaci és vásározói kiskereskedelmet folytat,

            b.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat,      feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama            adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység          folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének    helye telephelynek minősül,

            c.) bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából           közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi          területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

 

 

/1/        Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

 

/2/        Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

 

 

/1/        Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, közszolgáltató szervezetnek nem minősülő vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén azonban csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

           

/2/        Ha vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozóknak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

 

/3/        Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

 

 

/1/        Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke egységesen az adóalap 1 %-a.

 

/2/        Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke

a.)    4. §. (2) bekezdés a./ pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1.000,-Ft.

b.)    4. §. (2) bekezdés b./ és c./ pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5.000,-Ft.  

 

/3/        A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4 ) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

 

 

/4/        Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephelyek szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

 

 

 

 

/1/        A vállalkozó a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

 

/2/        Az adóelőleg összege

a.) ha az adóévet megelőző adóév időtartama l2 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg;

b.) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;

c.) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdődő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege

 

/3/        Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

/5/        Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

 

/6/        Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn az egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.

 

/7/        Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

 

 Adómentesség

/1/        Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

 

 

 

/1/        A jegyző, mint első fokon eljáró adóhatóság, a magánszemély adózó kérelmére az őt terhelő adótartozást, bírságot, pótlékot mérsékelheti vagy elengedheti, a nem magánszemély adózó pótlék- és bírság – valamint adótartozását mérsékelheti.

 

/2/        A magánszemély adózó esetében az adótartozás, a bírság vagy pótlék akkor csökkenthető, illetve engedhető el, ha annak megfizetése az adózó és a vele közös háztartásában élő családtagok megélhetését veszélyeztetné.

 

/3/        Az adóhatóság a /2/ bekezdés szerinti döntését a kérelmező által becsatolt jövedelem-igazolások, vagyonnyilatkozat valamint környezettanulmány alapján hozza meg.

 

/4/        A magánszemélynek nem minősülő adóalany kérelmére a pótlék- és bírságtartozás kivételes esetben csak akkor mérsékelhető, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené.

 

 

 

 

Ezen helyi iparűzési adóra vonatkozó egységes szerkezet rendelettel nem szabályozott minden kérdésben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. XCI. Törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

 

 

Ez a rendelet 2009. január 1-én lép hatályba.

 

A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerinti helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

 

 

 

Palkonya, 2008. december 11.

 

 

 

 

 

 

A rendelet kihirdetve:

 

2008. december 12.